Koncertről koncertre…

A csúnyán fogalmazva kívülállók, nem is igazán érthetik, hogy néha mennyire nehéz a zenészek élete. Vagy talán jobb kifejezés rá a körülményes. Sok kamara- és szimfonikus zenekar jár úgy koncertezni, hogy egyikről utaznak tovább a másikra.

Na most, ilyenkor nem csak a személyszállítás a megoldandó probléma, hanem a hangszerszállítás is. Ezzel kapcsolatban pedig csak azt tudom mondani, hogy nehezebb ügy a hangszereket szállítani, mint a zenészeket. Ugyanis egy-egy hangszer akár milliókat is ér, így holmi fapados utaztatásról szó sem lehet. Ezért is írtam azt az elején, hogy aki nem része a zenész szakmának, vagy legalábbis nincs olyan ismerőse, aki zenész, és beavatja ezekbe a részletekbe, annak erről az oldalról sejtése sincs.

Vegyünk például egy nagybőgőt! Elég kevés az a hely, ahova rendesen és biztonságosan be lehet pakolni egy ekkora hangszert. Mármint a buszokra és repülőkre gondolok, mert az nyilvánvaló, hogy egy autóba sehogyan nem lehetne begyömöszölni. Egy ilyen koncertturné alkalmával tehát kell egyszer a hely a rengeteg zenésznek, és kell a hely, a sokszor még ennél is több hangszernek.

Ezért kritikus pontja egy turnézó zenekar életének a személyszállítás. Bármelyik rendezvényes hátán futkos a hideg, ha meghallja, hogy mekkora létszámot kell utaztatnia.

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.