A zsémbes karmester

Egy fesztivál megnyitójára próbált a zenekar, és a szervezők kérésére egy nagyon neves karmester vezényelte a nyitányt. A próbák pedig nem mentek kifejezetten zökkenőmentesen. A mai napig nem tudjuk, hogy tulajdonképpen mi volt a probléma a főpróbán.

Mindenesetre az biztos, hogy a próbaidő nagyjából felénél a karmester közölte velünk, hogy a hangszerek úgy szólnak a kezünkben, mint a fúrógépek, és ő így nem hajlandó színpadra állni. Szerencsére a szervezők és a koncertmester együttes meggyőző erejével sikerült meggyőzni az öreget, hogy folytassuk a főpróbát, és legyen olyan kedves, hogy a műsoron is levezényli a darabot.

A műsor egyébként rendben lement, és a zenekarnak is nagy sikere volt. Bár, akármilyen nagynevű is, azóta sem dolgoztunk együtt többet azzal a karmesterrel. Soha többet eddig nem volt ilyen problémája a zenekarnak, pedig számos elismert hazai és külföldi karmesterrel dolgoztunk azóta együtt.

Inkább az volt a jellemző, hogy a vendégszereplők megköszönték a közös munkát, és kiemelték, hogy milyen magas szintű profizmussal dolgozik a csapat, és ennek ellenére mégsem fásultunk be. Szerintem ez olyan elismerés, amit egyszer is nagy öröm kiérdemelni, nemhogy többször.

A zsémbes karmester pedig biztos bal lábbal kelt föl aznap…

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.